Rijeka, vagyis Fiume a Monarchiához tartozott 1779-1918 között, pontosabban közvetlenül Magyarországhoz (a „Corpus Separatum” jogállással). A városban több utcán és épületen látható még magyar nyelvű felirat régi emléktáblákon, nem is szólva több épületéről, amelyeknek nem csupán tervezői, de építői is magyarok voltak. Ha Krk szigeten vagytok, érdemes egy fél napos kirándulásra elmenni. Ehhez adunk néhány ötletet.
Ha reggel elég korán keltek, és szeretitek a halpiacok hangulatát, mindenképpen nézzetek be! A helyi nevén „Riječka Ribarnica” az egyik leghíresebb és leglátogatottabb piac Rijeka belvárosában, amely nemcsak a gasztronómia szerelmeseinek, hanem építészeti és történelmi látnivalóként is különleges élményt nyújt. A tengerparthoz és a fő térhez közel, a fő piac mögött, a Riva utcában találjátok.
1904-ben nyitották meg a jelenlegi impozáns csarnokot, amelyet Carlo Pergoli és Izidor Waidmann tervezett szecessziós stílusban. A halpiac helye különösen előnyös, mert közvetlenül a tenger közelében található, hiszen régen itt kötöttek ki a halászok, majd az árut a hajókról lepakolva közvetlenül a ide hozták. Főépülete igazi építészeti különlegesség, gyönyörű kovácsoltvas oszlopokkal és hatalmas ablakokkal, amelyek biztosítják a jó szellőzést, és lehetővé teszik, hogy a halak illata kevésbé legyen zavaró – ezt már az építéskor figyelembe vették! Kínálatukban friss tengeri halak, tengeri herkentyűk és szezonális halfajok szerepelnek, melyeket az Adria különböző pontjairól fognak ki helyi halászok.
Ennek a helynek is van magyar vonatkozása, ugyanis az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején, a magyar kormányzat támogatásával fejlődött fel a helyi halászat és kereskedelem is, így Fiume fontos kikötőváros volt Magyarország számára.
A piac minden reggel 7:00 órakor nyit és kora délutánig tart nyitva, de hétvégén ennél rövidebb a nyitvatartása.
A Szent Vitus dóm nemcsak építészeti/egyházi látványosság, hanem Rijeka történelmének és magyar múltjának is fontos tanúja. Ha Rijeka magyar-vonatkozású emlékeit keresed, mindenképp érdemes felkeresni, amely szinte összeforrt Fiume magyar polgári múltjával. 1779 és 1918 között az épület díszítése, berendezése és fenntartása (a püspökség/egyházmegye adományaiból vagy közpénzből) sokszor magyar kincstári támogatásból valósult meg. Többször fogadott magyar nemeseket, főpapokat, és jelentős magyar polgárság élt a városban. Volt magyar középiskola, magyar egyházi közösség is. A hivatalos magyar nyelvhasználat miatt miséket, szertartásokat tartottak magyarul is. Egyes források szerint magyar nyelvű feliratok és imakönyvek is előfordultak a Fiumei egyházban. A templom bejárata közelében, egy márvány emléktáblán, több nyelv közt magyarul is olvasható volt egykor a templom története és védőszentjének neve.
Gyakran délelőttönként szabad a látogatás (szentmisék idején csak csendes beosonás javasolt). Júniusban Szent Vitus napja alkalmából városi körmenetet és ünnepséget tartanak.
A Korzo Rijeka belvárosának fő sétálóutcája, a város legfontosabb, legpezsgőbb közterülete. Olyan, mint Budapest számára a Váci utca vagy Zágrábnak a Tkalčićeva: találkozóhely, látnivaló, vásárlóközpont és kávézó-utca egyszerre.
Nevét a „corso” (körmenet) olasz szóról kapta, utalva arra, hogy mindig is a város társasági életének központja volt. A Korzó mentén a 19. századtól fontos közigazgatási, banki, kereskedelmi, kulturális épületek álltak. A Monarchia idején a városi elit itt találkozott, séta közben vitatták meg a világ dolgait. Ma is a városi rendezvények, karneválok, felvonulások színhelye.
Érdemes végigsétálni rajta, hiszen a kávézók, cukrászdák és üzletek mellett több magyar vonatkozású építészeti-történelmi emléket is felfedezhetünk. Ilyen pld. az Óratorony (Gradski Toranj), amely régen a város kapuja volt, vagy a Konzuli palota a Korzó 24. szám alatt, amely egykor a Magyar Királyi Konzulátos épülete volt. Ezeken kívül is több ház homlokzatán még ma is látszanak magyar nyelvű, illetve magyar időszakból származó díszítések. 1868–1918 között Rijeka/Fiume a Magyar Királyság tengeri „kapuja” volt – emiatt sok épület adminisztrációs, pénzintézetként is működött.
A Monarchia idején a színházban magyar nyelvű előadásokat is tartottak, főként magyar ünnepeken. Magyar művészek is megfordultak a színpadán vendégként, és több Fiuméban élő magyar polgár volt színházi támogatóbérletes, mecénás. A műsoron is rendszeresen szerepeltek magyar zeneszerzők (Erkel, Liszt, Bartók) és magyar drámaírók darabjai.
Az épület főhomlokzatán a XIX. század végén magyar nyelvű felirat is volt: „Fővárosi Színház”. A századfordulón, míg Fiume magyar város volt, a színház aranykora zajlott: díszes nyitóünnepségét magyar–olasz–horvát társulat együtt tartotta. A színház működését szabályozó rendeletek a magyar kormány jogköre alá tartoztak, és szintén a magyar kormány nevezte ki az első igazgatókat is. A város első magyar nyelvű napilapja rendszeresen beszámolt a színházi eseményekről, kritikákról.
Napjainkban az épületet Zajc horvát zeneszerzőről nevezték el, de belül továbbra is láthatók a Monarchia korabeli díszek, freskók, számos helyen magyar stílusjegyekkel. Időnként ma is rendeznek magyar tematikájú koncertet, pl. Liszt-esteket.
Végül, de nem utolsó sorban ne felejtkezzünk el a Trsatról sem! A Trsat (magyarul Felsőváros) egy ikonikus városrész Rijeka keleti részén, a Kvarner öböl felett emelkedő magaslaton. Történelme, vára, zarándokhelye és csodás panorámája miatt kihagyhatatlan úti cél, ha Rijekában jársz!
Már az illír és római korban is fontos stratégiai pont volt az Adria partja és a belső Balkán között húzódó kereskedelmi úton. Neve valószínűleg a latin „Tarsatica” szóból származik. A római korban itt állt Tarsatica városa, mely a limes (határ) része volt. A középkorban fellegvár volt, amely a Frangepán (Frankopan) család birtokában volt évszázadokon keresztül (ők a magyar történelemben is ismertek, mint magyar főnemesi család, a magyar királyok hűbéresei voltak; Trsat vára a magyar és horvát történelem közös pontja.
Láthatjátok Rijeka sokkal több, mint egy kikötőváros. Magyar vonatkozású helyein, történelmi érdekességein túl egy igazán pezsgő, vibráló, sokszínű hely. Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődést iránta! Ha pedig szeretnétek egy képzett, helyi, magyar idegenvezetővel végigjárni ezeket a látnivalókat, keressetek minket, mert akár családok, kisebb baráti társaságok számára is tudunk ajánlani erre kollégát!
