Október közepén Stara Baskán jártunk.
Már az oda vezető úton olyan kilátás tárult a szemünk elé, hogy tátva maradt a szánk.
A Punati öböl után, ahol nem mellesleg legalább ezer hajó „parkol”, keskeny, kőfalak határolta, kanyargós út vezet úticélunk felé.
Egy 3 méter magas tábla jelzi a 45-ös szélességi fokot. Innentől már a hivatalosan is a mediterrániumban járunk.
Bárányok legelnek mindkét oldalon, majd egy emelkedő után a szikás tájból előbukkan az egész Kvarner öböl az összes szigetével. Lenyűgöző látvány.
Most kivételesen nem a Stara Baska kikötője felé vettük az irányt, hanem a falu feletti kis úton kerestünk meg egy újonnan kiépített strandot.
Zala megyei barátaink fognak örülni neki, ha ide küldjük őket, hiszen a kis öböl neve:
Zala Beach.
Kicsit olyan érzésem volt, mintha megtaláltam volna Nagy Z titkos öblét. (Vigyázz kész szörf…)
Egy kis faház, egy földbe szúrt szörf, és rajtunk kívül még két család…
Napoztak, fürödtek.
FÜRÖDTEK???? Októberben?
Bizony. A víz 20 fokos, és olyan hihetetlenül tiszta, mintha valami átlátszó üveg-zselé lenne.
Gyorsan kézbe az akció kamerát, a pipát, szemüveget és irány a tenget!
Sikerült is néhány gyönyörű felvételt készíteni. Ráadásul pedig egy igen ritka, homokban rejtőzködő szív-sün páncéljával is sikerült találkozni 4-5 méter mélyen.
A fürdés után pedig kis levezető sétaként elindultunk az ellenkező irányba, a hegyek felé.
Holdbéli táj,
olyan illat-orgiával mintha egy fűszertartóban sétáltunk volna. Majd’ minden kő mellett Zsálya és Smilja bokrok. Ez a környék legértékesebb gyógynövénye.
Hazafelé pedig az elmaradhatatlan naplemente nézés a Punati kikötőben a jól megérdemelt gyümölcskelyhünk mellől.
Tehát ha október, akkor Stara Baska!
Várunk a szigeten!
