Október közepén Stara Baskán jártunk.

Már az oda vezető úton olyan kilátás tárult a szemünk elé, hogy tátva maradt a szánk.

A Punati öböl után, ahol nem mellesleg legalább ezer hajó “parkol”, keskeny, kőfalak határolta, kanyargós út vezet úticélunk felé.

Egy 3 méter magas tábla jelzi a 45-ös szélességi fokot. Innentől már a hivatalosan is a mediterrániumban járunk.

Bárányok legelnek mindkét oldalon, majd egy emelkedő után a szikás tájból előbukkan az egész Kvarner öböl az összes szigetével. Lenyűgöző látvány.

Most kivételesen nem a Stara Baska kikötője felé vettük az irányt, hanem a falu feletti kis úton kerestünk meg egy újonnan kiépített strandot.

Zala megyei barátaink fognak örülni neki, ha ide küldjük őket, hiszen a kis öböl neve:

Zala Beach.

Kicsit olyan érzésem volt, mintha megtaláltam volna Nagy Z titkos öblét. (Vigyázz kész szörf…)

Egy kis faház, egy földbe szúrt szörf, és rajtunk kívül még két család…

Napoztak, fürödtek.

FÜRÖDTEK???? Októberben?

Bizony. A víz 20 fokos, és olyan hihetetlenül tiszta, mintha valami átlátszó üveg-zselé lenne.

Gyorsan kézbe az akció kamerát, a pipát, szemüveget és irány a tenget!

Sikerült is néhány gyönyörű felvételt készíteni. Ráadásul pedig egy igen ritka, homokban rejtőzködő szív-sün páncéljával is sikerült találkozni 4-5 méter mélyen.

A fürdés után pedig kis levezető sétaként elindultunk az ellenkező irányba, a hegyek felé.

Holdbéli táj,

olyan illat-orgiával mintha egy fűszertartóban sétáltunk volna. Majd’ minden kő mellett Zsálya és Smilja bokrok. Ez a környék legértékesebb gyógynövénye.

Hazafelé pedig az elmaradhatatlan naplemente nézés a Punati kikötőben a jól megérdemelt gyümölcskelyhünk mellől.

Tehát ha október, akkor Stara Baska!

Várunk a szigeten!