A magam részéről minden nap tésztát tésztával ennék. Főként, amióta megkóstoltam a sziget házi tésztáit. A Šurlice elkészítése időigényes feladat, épp ezért sietős háziasszonyok, vagy munkából épp hazaeső, valamit gyorsan összeütni kényszerülő urak ne álljanak neki! A tésztagyúrás maga is fáradtságos, de ami utána következik…

 

Ha valaki mégis arra vetemedne, hogy kipróbálja, milyen lehet, az szerezzen be hurkapálcát, vagy saslikhoz való pálcákat, és némi türelmet!  Miután összegyúrta a kívánt, jól formázható, lágyabb állagú tésztát (tojás, liszt, só, víz összetevőkből), a nudlihoz hasonlóan készítsen „kígyócskákat”, szabja fel nagyjából egyforma darabokra, vegyen egy hurkapálcát a kezébe, nyomja rá a tésztára, és kezdje el két kézzel rásodorni a pálácára. Kb 10 cm hosszúságú tésztákat kell készíteni belőlük. Ezt követően óvatosan húzza le a pálcikáról a tésztát, és tegye félre a belisztezett deszkára. Ha ezzel elkészül, készítsen még 50-100, esetenként 200 db hasonlót, attól függően mekkora a család, vagy hogy milyen nagy étvágyú az Emberünk.

Ha készen vagyunk, veregessük magunkat vállon, igyunk egy korty bort, mert megérdemeljük! Lobogó sós vízben főzzük puhára! És már kész is.

 

Errefelé a legelterjedtebb  „Gulas”-sal, azaz borjú pörkölttel kínálni, de létezik belőle rákos, prsutos, paradicsomos változat is.

Gasztro túráink kihagyhatatlan állomása Dobrinj, a Konoba Zora vendéglő, ahol megkóstoljuk a „Surlice s gulasom”-at, és legfeljebb csak sétálnunk kell érte!